Kavecsánszki Gyula DLA festőművész kiállítása a Pécsi Galériában.
2009.10.30.
A kiállítást megnyitotta: Nagy Márta DLA keramikusművész,egyetemi tanár.
A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának Képzőművészeti Mesteriskoláján 2008 - ban védte meg summa cum laude minősítéssel doktori / DLA / disszertációját .
Az értekezés és a kiállítás témája:
A monumentális tusfestészet mint az ember tehetetlenségének, kiszolgáltatottságának és panteisztikus megvigasztalódásának lírai kifejezése és ábrázolása.
A teljes 16 db. nagyméretű 1.5m x 3.5m -es festészeti anyagból álló teljes anyag bemutatását az azóta sajnos elhunyt mester TOLVALY Ernő és a bizottság is támogatta.
A Miskolci Galéria és Városi Művészeti Múzeum 2008-ban bemutatta a teljes anyagot. A Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely Széchenyi téri kiállítótermében a monumentális festészeti anyagot válogatni kellett és ki kellett egészíteni, más kisebb méretű festészeti anyaggal is, hiszen más a kiállító tér.
A Jelenetek az Isteni Színjátékból sorozat szintén tusfestészeti anyag és jól kiegészíti a panteisztikus sorozatot szellemiségét és technikai megoldásait tekintve is. / Ez merített eljárással készült / A két sorozattal a tusfestészeti eljárások teljes technikai skáláját be lehet mutatni a klasszikus megoldásoktól kezdve a merített és a művész által alkalmazott visszacsiszolt eljárásokig bezárólag.
Már a DLA értekezés témája és így a festészeti anyag is vitára adhat okot, mely szerint helyes út-e az ember tehetetlenségének, kiszolgáltatottságának és panteisztikus megvigasztalódásának állapotait a monumentális tusfestészet igencsak szűkre szabott eszközeivel kifejezni. Az is vitára adhat okot, hogy a tus-e a legalkalmasabb technika erre a feladatra. Hiszen az olajfestés lényegesen gazdagabb színvilágot hordozhat.
A merített és visszacsiszolt tusfestészeti eljárások különös hangulata adják azt a lírai misztikus világot, mely leginkább alkalmas az emberiség mítikus, emlékképet idéző apokaliptikus világának a kifejezésére, melyben az "ÉN" tehetetlenül és kiszolgáltatottan sodródik. Ez a világ ugyanakkor az ember önmaga számára teremtett panteisztikus világ, melyben az ember feltehetően megvigasztalódást is talál.